Számos technológiát adott a civil világnak az űrkutatás. Ilyen az aeropónia is, amely azért előtte tett még egy „félhivatalos” kitérőt a kendertermesztők felé is.

Több száz éve ismert technológia a talaj nélküli növénytermesztés, a hidropónia: ilyenkor a növény tápoldatos vízben vagy tápoldattal átjárt anyagban (kavics, agyaggolyó, kőzetgyapot) növekszik. A módszer számos előnyt kínál. Kiküszöbölhetőek vele a talajból származó betegségek, gombás fertőzések és kártevők, mint ahogy a gyomnövények sem jelentenek problémát. Ráadásul a növény gyorsabban fejlődik és adott területen nagyobb hozamot biztosít.

A hidropónia nem csak a scifi-szerzők kedvelt motívuma, de az űrkutatás is komolyan foglalkozik vele, hiszen a tervezett hosszú expedíciók (például a Mars-utazás) során megoldást kell találni a friss élelmiszerek előállítására. A gravitáció hiánya azonban megnehezíti a dolgot, mert a gyökerek nem maradnak bent a vízben.

 

-
 

 

Ködben úszik

Erre dolgozták ki az aeropóniát: ilyenkor a tápoldat nem folyadék formájában jut el a növény gyökereihez, hanem szivattyú és porlasztók segítségével apró cseppekből álló ködfelhőként fújják rájuk. A fel nem szívott folyadék összegyűlik a tartály alján, ahonnan újra felhasználják. A módszer nem csak jóval kevesebb vizet igényel, hanem még a növények fejlődését is felgyorsítja. Ugyanakkor minden hidro- és aeropónikus rendszer közös jellemzője, hogy rendkívüli mértékben kell figyelni a folyadék tápanyagellátására és a rendszer folyamatos működésére – itt nincs tartalék, mint a talajban.

A polgári világban először a(z indiai vad)kendertermesztők fedezték fel maguknak az eljárást – nekik minden jól jön, ami még egyszerűbbé és gazdaságosabbá teszi a marihuána alapanyagát jelentő „haszonnövény” előállítását. (Az erre szakosodott weboldalak az egyik legfontosabb előnyként emelik ki, hogy nem kell bajlódni a nagy mennyiségű szubsztrátummal, jellemzően agyaggolyóval.)

Természetesen a legális növénytermesztők is megtalálták maguknak a technológiát, és egyre szélesebb körben alkalmazzák, különösen palánták és csíranövények termesztésére. Számos különféle aeropónikus növénytermesztési rendszer kapható, de ezek többnyire legfeljebb hobbikertészkedésre alkalmasak.

 

Magyarok az élen

Nagyságrendek

Szántóföldi termesztés esetén egy kilogramm paradicsom előállításához 200-250 liter vízre van szükség. Hidropóniás termelésben 100 liter a vízigény, míg az aeropóniás technológiákkal mindez 10-21 literre csökkenthető.

Egy másik megközelítésben szántóföldön egy négyzetméteren egy év alatt 5-7 kilogramm paradicsom terem. Vízkultúrában ez 50-60 kilogramm is lehet, míg aeropóniás rendszerben könnyedén el lehet érni a 130-150 kilogrammot.

Nem úgy, mint egy magyar vállalat, a Biopolus fejlesztés alatt álló rendszere, amelyhez a cég nemrégiben 50 ezer eurónyi vissza nem térítendő EU-támogatást kapott a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozására. A Biopolus elsősorban azzal foglalkozik, hogyan lehet városi környezetben megvalósítani a víz-, anyag- és energiafolyamatok zárt körforgását, és ennek kapcsán került érdeklődési körükbe a városokban előállítható élelmiszerek témája – nyilatkozta a portfolio.hu-nak a vállalat egyik alapítója, Kenyeres István.

Pontosan a víz- és biotechnológiában, a mesterséges ökoszisztémák építésében szerzett tapasztalataiknak köszönhetően lett az általuk elképzelt technológia a világon egyedülálló. Leginkább abban különbözik a már létező módszerektől, hogy standardizált, iparinak mondható gyártási rendszer építhető belőle.

A megvalósíthatósági tanulmány egyik célja, hogy kitalálják az optimális üzemméretet. A jelenlegi tervek szerint egy 350 négyzetméteres növénytermesztő csarnokot (és a hozzá kapcsolódó 150 négyzetméteres kiegészítő létesítményt) hoznak létre – ebben évente 100 tonna paradicsomot lehetne előállítani, ami nagyjából a gazdaságos működés alsó határa is lehet.

Mindezeken túl a technológia alkalmas gyógy- és fűszernövények, kozmetikai és gyógyszeralapanyagok kis helyen és ellenőrzött körülmények között, folyamatos minőségben való termesztéséhez.

Cikk nyomtatása

Példamutató ökodizájn

2014. 12. 27.
A közelmúltban a spanyolországi Zamorában átadott, privát üzemeltetésű idősek otthonaként működő intézménynek – kiemelkedő építészeti értékének köszönhetően – hamar híre kelt. A mezőgazdasági övezetbe tökéletesen illeszkedő épület a fiatal, és máris szakmailag méltán elismert tehetségű madridi épít...

Szezám, tárulj!

2014. 12. 12.
Pár éve a kényelem csimborasszójának számított, ha az ember távirányítóval, egy pittyentéssel tudta nyitni a kerti és a garázskaput. A modern ember azonban már ezt is az okostelefonjáról intézi.

A mobilfizetés forradalma?

2014. 12. 05.
A nemrég debütált új iPhone készülékek legnagyobb vívmánya valójában nem a készülék, hanem az új szolgáltatás, az Apple Pay bevezetése. Nfc alapú fizetéssel már sokan próbálkoztak, a legtöbb okostelefonban van is ilyen chip, de a funkciót még csak kevés helyen lehet kihasználni.

Zökkenőmentes partnerváltás

2014. 12. 10.
Alapos előkészület után alig több mint három hónap alatt cserélte le korábbi informatikai üzemeltető partnerét Magyarország egyik legnagyobb energiaszolgáltatója.

Ultrahanggal működik az okos chip

2014. 12. 05.
Egy vezeték és elem nélküli készülék lehet az orvosi informatika következő nagy dobása. A prototípus már elkészült, működik is.