Elsősorban a fejlődő országokban alkalmazzák, hogy a gyengén termő területeket felhozzák, illetve a lakosságnak ételt tudjanak biztosítani. Európában az akvapónia még kevéssé ismert, többek között az évszakok váltakozása okozta nehézségek miatt.

Brazília már jó ideje alkalmazza az akvapónia technológiát. Ott az összes földterület 80 százaléka a lakosság csekély, mindössze 5 százalékának tulajdonában van, és az ország lakosságát kiemelkedően gazdagok és szélsőségesen szegények alkotják. Ezért vált szükségessé a kistermelői és önellátó növénytermesztés serkentése, aminek egyik eszközeként az akvapóniás termesztést alkalmazzák, akár kormányzati támogatással is. Brazília nem állt meg a leveles zöldségek termesztésénél, gyógynövényeket és paradicsomot is termesztenek akvapóniás rendszerben. Mexikó számára sem idegen az eljárás, Texasban pedig óriási területen használják bio termelésként.

Európában a melegházak fűtése a haszon nagy részét elvinné. Ezért nem jellemző, hogy óriási, 500-1000 négyzetméteres területen használnának akvapóniát, magyarázza Horváth Zsolt, a speciális mezőgazdasági megoldással foglalkozó Sollunmon ügyvezetője.

 

-
 

 

Továbbfejlesztett akvapónia

Magyarországon egy 100 négyzetméteren működtetett akvapónia hozzávetőlegesen 18 millió forint éves forgalmat tudna bonyolítani. Csak a növények eladásáról van szó ebben az esetben, a halak tenyésztése még nem is szerepel a számításokban. A gazdaságos növénytermelést és haltenyésztést nyújtó rendszer kiválóan el tudna látni a szállodákat vagy éttermeket.

Kiépítése házi eszközökkel is megoldható. Az üzemeltető tartályok főképpen műanyagból készülhetnek, de bármilyen anyagból elképzelhetők. Akár a földbe ásott, fóliával bélelt nagyobb gödör is megfelel. Halastavak, folyók holt ágain úsztatós módszerrel lehetne gyógynövényeket vagy leveles zöldségnövényeket termeszteni. (Nyilván időszakos jelleggel – a szerk.)

Ha az akvapónia megoldást speciális, a napenergiát hasznosító passzív „zöld házzal” is megerősítjük, akkor a szabadföldi termeléssel ellentétben akár 365 napon keresztül is lehet működtetni. Jól beállított ph szint mellett akár 21 nap alatt, azaz a hagyományos növekedési időnél jóval hamarabb lehet salátát termelni, állítja Horváth Zsolt.

A technika

Az úgynevezett akvapónia az intenzív tartályos haltenyésztés (akvakultúra) és a föld nélküli növénytermesztés (hidropónia) egyesítése. A két rendszer hátrányaiból előnyt kovácsol, természetes és olcsó működésű. Élelmiszertermelési eljárásként is emlegetik, amelyben a vízművelés (tengeri állatok, például halak vagy rákok tenyésztése) és a hidropónia (növények termesztése talaj helyett tápfolyadék segítségével) egyszerre vannak jelen egy szimbiotikus közegben.

A vízgazdálkodás során a tengeri állatok ürüléke miatt tápanyagban gazdag víz keletkezik, amely az állatok számára már mérgező. A folyamat során ezt a vizet a hidroponikus rendszerbe vezetik, ahol a növények felveszik a benne található tápanyagokat. Az így megtisztított víz ismét alkalmas a vízi állatok számára.

 

Fenntartható élelmiszer-termelés

Az ökologusok szerint ijesztő tény, hogy a világ népessége 1961 és 2007 között megduplázódott. Az exponenciális népességnövekedés miatt a következő duplázódás lényegesen hamarabb be fog következni. Eddig még a mezőgazdasági termelés lépést tudott tartani. De a klímaváltozás súlyos bizonytalansági tényezővé vált a mezőgazdasági termelés folyamatosságának fenntartásában. Hogyan lehet majd ennyi éhes szájat etetni?

A kutatások rámutattak, hogy a lakosság élelmezése még 2050-ben is „könnyen” kivitelezhető lehet – ha újabb területeket vonnak termelés alá. De ezek az érintett több száz millió hektáros területek mind érintetlen, vad területek lehetnek főleg Afrikában és Dél-Amerikában lehetséges a terjeszkedés, de további kérdés, hogyan lehet biztosítani a mezőgazdasági termelékenységet a művelésbe vont területek agresszív növelése nélkül. Az akvapónia talán az egyik válasz lehet. (De nem ismert pontosan a biodiverzitás csökkenésének hatása az élelmiszer-termelésre. – A szerk.)

Cikk nyomtatása

Példamutató ökodizájn

2014. 12. 27.
A közelmúltban a spanyolországi Zamorában átadott, privát üzemeltetésű idősek otthonaként működő intézménynek – kiemelkedő építészeti értékének köszönhetően – hamar híre kelt. A mezőgazdasági övezetbe tökéletesen illeszkedő épület a fiatal, és máris szakmailag méltán elismert tehetségű madridi épít...

Szezám, tárulj!

2014. 12. 12.
Pár éve a kényelem csimborasszójának számított, ha az ember távirányítóval, egy pittyentéssel tudta nyitni a kerti és a garázskaput. A modern ember azonban már ezt is az okostelefonjáról intézi.

A mobilfizetés forradalma?

2014. 12. 05.
A nemrég debütált új iPhone készülékek legnagyobb vívmánya valójában nem a készülék, hanem az új szolgáltatás, az Apple Pay bevezetése. Nfc alapú fizetéssel már sokan próbálkoztak, a legtöbb okostelefonban van is ilyen chip, de a funkciót még csak kevés helyen lehet kihasználni.

Zökkenőmentes partnerváltás

2014. 12. 10.
Alapos előkészület után alig több mint három hónap alatt cserélte le korábbi informatikai üzemeltető partnerét Magyarország egyik legnagyobb energiaszolgáltatója.

Ultrahanggal működik az okos chip

2014. 12. 05.
Egy vezeték és elem nélküli készülék lehet az orvosi informatika következő nagy dobása. A prototípus már elkészült, működik is.