Mindenki tisztában van vele, hogy a napelem egyelőre nem a leghatékonyabb alternatív energiaforrás, ezért folyamatosan próbálkoznak, hogy minél többet hozzanak ki a technológiából.

Ha van valami, amire a napenergiát hasznosítani igyekvő technológiáknak szüksége van, akkor azok a jelenleginél sokkal hatékonyabb és olcsóbb napelemek. Ismeretes, hogy a napelemes technológiák alkalmazása egyelőre csak óriási léptékű beruházások esetén térül meg, ráadásul csak hosszú távon. Elképzelhetetlen tehát, hogy ilyen feltételek mellett a napelem-technológiák szélesebb körben is elterjedhessenek, például a háztartásokban.

 

Csata folyik

Vannak annyira „zöldek”, akik csakazértis megmutatják a helyi elektromos műveknek, hogy ők igenis alternatív energiaforrásból nyerik ki az elektromosságot. Szép gesztus, de nem változtatja meg az általános vélekedést a napelemek használatáról: a horribilis költségek miatt egész egyszerűen nem éri meg „kis tételben” alkalmazni. Ezért az iparágban tevékenykedő cégek között hatalmas feszültség alakult ki az évek során, s mára odáig fajult ez az árháborúba torkolló acsarkodás, hogy a távol-keleti és a nyugati országok komoly összetűzésbe kerültek egymással, s megpróbálták egymás termékeinek az adott országba való bejutását bojkottálni.

A legjobb példa erre talán az az amerikai rendelkezés, melynek értelmében az ottani Kereskedelmi Minisztérium úgy határozott, hogy pénzbüntetéssel sújtja a nem hazai napelem-technológiát alkalmazó termékeket vásárló cégeket. A dolog miértjeibe most nem szeretnénk belemenni – a lényeg különben is az, hogy a technológia elterjedésének ez és a hasonló húzások egész biztosan nem használnak. Az olyan kísérleti projektek viszont annál inkább, amelyek során költséghatékonyabbá akarják tenni a napelemek előállítását.

 

-
 

 

A probléma

A legnagyobb gondot ugyanis az jelenti, hogy egy napkollektor – legyen szó bármilyen, jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható panelről – nem kellő hatásfok mellett állít elő elektromos áramot.

Egy amerikai vállalat viszont olyan új típusú, nanoszálas napelemekkel próbálja növelni a cellák hatásfokát, amelyek révén maga a technológia is olcsóbbá tehető. A módszer lényege, hogy a napelemeket szőrszerűen elhelyezett szilícium nanoszálakkal borítják be, hogy tetemesen nagyobb legyen a fényelnyelő felület, így a cella által átalakítható energia mennyisége is. Az új technológiát alkalmazva a jelenleg használatosnál jóval vékonyabb szilíciumlapkák is megfelelnek a célnak, ez pedig a napelemgyártás legdrágább összetevőjének költségcsökkenését eredményezné. A projektet jegyző vállalat ezenfelül a drága ezüstvezetékek rézdrótokra cserélésével is takarékoskodna az előállítás árán.

 

Egy megoldás

A nanoszálas napelem hatásfoka, mostani formájában 20 százalék (a jelenlegi „hagyományos” átlag egyébként 15 százalék körül van), azaz a napjainkban jellemző wattonkénti pár dolláros előállítási és telepítési költségek egy dollárra csökkennek az újítás révén. A rendszer 6–10 cent körüli összegért termel meg egy kilowattóra energiát, ami a földgázból nyert energia jelenlegi 4 cent/kilowattórás amerikai árához képest magas ugyan, de egyrészt sokkal alacsonyabb a napenergia jelenlegi 15–30 cent/kWh-s költségeihez képest, másrészt a világnak számos olyan területe akad, ahol ennyiért már abszolút megéri napenergiát használni például földgáz helyet.

A vállalat azonban itt nem állna meg, s a végső cél az, hogy a következő években a metódust továbbfejlesztve a fosszilis energia árával versenyképes napelemet hozzon létre. A fejlesztések nyomán egyrészt sokkal nagyobb fénymennyiséget nyel majd el a cella, másrészt azok az alacsony energiájú fényhullámok is árammá alakíthatóvá válnak, amelyek normális esetben csak hőt termelnének. Ilyen módon (elméletileg) akár 60 százalékos hatásfokú napelemek is készíthetők.

 

Cikk nyomtatása

Példamutató ökodizájn

2014. 12. 27.
A közelmúltban a spanyolországi Zamorában átadott, privát üzemeltetésű idősek otthonaként működő intézménynek – kiemelkedő építészeti értékének köszönhetően – hamar híre kelt. A mezőgazdasági övezetbe tökéletesen illeszkedő épület a fiatal, és máris szakmailag méltán elismert tehetségű madridi épít...

Szezám, tárulj!

2014. 12. 12.
Pár éve a kényelem csimborasszójának számított, ha az ember távirányítóval, egy pittyentéssel tudta nyitni a kerti és a garázskaput. A modern ember azonban már ezt is az okostelefonjáról intézi.

A mobilfizetés forradalma?

2014. 12. 05.
A nemrég debütált új iPhone készülékek legnagyobb vívmánya valójában nem a készülék, hanem az új szolgáltatás, az Apple Pay bevezetése. Nfc alapú fizetéssel már sokan próbálkoztak, a legtöbb okostelefonban van is ilyen chip, de a funkciót még csak kevés helyen lehet kihasználni.

Zökkenőmentes partnerváltás

2014. 12. 10.
Alapos előkészület után alig több mint három hónap alatt cserélte le korábbi informatikai üzemeltető partnerét Magyarország egyik legnagyobb energiaszolgáltatója.

Ultrahanggal működik az okos chip

2014. 12. 05.
Egy vezeték és elem nélküli készülék lehet az orvosi informatika következő nagy dobása. A prototípus már elkészült, működik is.