Több százmilliárd forintot hozhatott volna az országnak a széndioxid-kvóták megfelelő ütemű eladása. A folyamatos késlekedések miatt azonban ennek alig tizede folyt be.

Régi célja az éghajlati változások miatt aggódó szakembereknek és politikusoknak az üvegház hatású gázok (elsősorban a széndioxid) globális kibocsátásának csökkentése. Ezt lehet büntetésekkel kicsikarni (mondjuk extra adókkal sújtani a határértéken felül szennyező vállalatot), de célravezetőbb lehet pozitív ösztönzőkkel hatni az egyes szereplőkre. Erre született meg a kibocsátáskereskedelmi rendszer.

 

Ugyanazt, másképp

Az első ilyen rendszert az 1997-ben aláírt kiotói jegyzőkönyv hozta létre, de az csak a jegyzőkönyv 2005-ös hatályba lépése után kezdett működni. Minden ENSZ-tagország kapott egy bizonyos mennyiségű kibocsátási egységet (egy egység egy tonna széndioxid kibocsátásának felel meg). A rendszer lényege, hogy a fel nem használt egységeket az államok áruba bocsáthatták olyan országoknak, illetve cégeknek, amelyek nem rendelkeztek elegendő kvótával. Kereskedni lehet tőzsdén és kétoldalú megállapodásokkal is.

Amikor úgy tűnt, hogy a kiotói jegyzőkönyvből nem lesz semmi, a 2000-es évek elején az EU is nekiállt kidolgozni saját rendszerét. Az európai kibocsátási egység (EU emission allowance, hivatalos rövidítéssel eua) szintén egy tonna széndioxid levegőbe eregetését teszi lehetővé. A rendszer szereplői itt cégek, amelyek a tagállami kiosztáskor kapják meg ingyenes egységeiket. (A 2008–2012 közötti időszakra 213 magyar létesítmény kapott közel 24 millió tonna ingyenes eua-t.) A cégeknek évente el kell számolniuk az egységekkel, a fedezetlen kibocsátás után 100 euró/tonna büntetést kell fizetni.

Mindkét rendszer szerint: a környezetbarát iparágakat előnyben részesítő államok és a termelési technológiáikat korszerűsítő vállalatok pluszbevételhez juthatnak, míg a többieknek fizetni kell azért, hogy továbbra is úgy folytathassák tevékenységüket, mint addig.

 

-
 

 

Ki későn kel…

Magyarország számára valósággal talált pénznek számítottak a kiotói kvóták, mert jelentősen kisebb a kibocsátása, mint amennyit a jegyzőkönyv értelmében kapott. A kezdeti lendület után azonban az egymást követő kormányok ez irányú tevékenysége leginkább a bénázás kifejezéssel írható le.

Pedig az eleje jól indult. A kiotói kvótákból Magyarország az elsők között tudott értékesíteni; ennek ugyanis feltétele, hogy a befolyt pénzt CO2-kibocsátást csökkentő beruházásokra fordítsa az ország. Ennek jogszabályi háttere hamar elkészült, így 2008-ban több mint 28 milliárd forintért adott el kiotói kvótát az állam. A bevétel azonban nem klímavédelmi beruházásokra ment, hanem a válság ütötte lyukakat tömködték be vele a költségvetésen. A vásárlók bizalma elillant, és közben a kvóta korábban 10 eurós árfolyama gyakorlatilag nullára csökkent.

Az eredmény: a rendelkezésére álló legalább 160 millió eua-egységből alig 12 milliót adott el az ország, miközben például Csehország – jórészt a magyar tétovázás okozta piaci rést betömve – kvótáinak felétől megszabadult.

 

Itthon is elaludtunk

Nem jártunk sokkal jobban az európai széndioxid-kvótákkal sem. 2006 és 2008 között még a tőzsdei árfolyam felett sikerült ebből eladni, több mint 2 milliárd forint értékben. Utána viszont a szocialista kormányok nem adtak el újabb kvótákat, és a hivatalba lépő Orbán-kormány sem tett semmit ezen a téren; az első értékesítésre (a tőzsdén kívül) csak 2012 júniusában került sor. A maradék eua-egységektől idén áprilisban szabadult meg az állam. A késlekedés azonban itt is nagyon sokba került. 2009-ben 13–14 euró volt az árfolyam, de még 2011 végén is 10 euróért lehetett volna túladni a fölös kvótákon. Ehhez képest a 2012. júniusi eladás 6,73 eurós áron történt, idén márciusban pedig – a jelentős túlkínálat miatt – már csak 2,76 euró volt az átlagárfolyam. Mindezek miatt szakértők szerint a magyar állam az elmúlt öt évben legalább 400 millió forintnak – vagyis egy vaskosabb költségvetési kiigazító csomagnak – megfelelő bevételtől esett el.

Cikk nyomtatása

Példamutató ökodizájn

2014. 12. 27.
A közelmúltban a spanyolországi Zamorában átadott, privát üzemeltetésű idősek otthonaként működő intézménynek – kiemelkedő építészeti értékének köszönhetően – hamar híre kelt. A mezőgazdasági övezetbe tökéletesen illeszkedő épület a fiatal, és máris szakmailag méltán elismert tehetségű madridi épít...

Szezám, tárulj!

2014. 12. 12.
Pár éve a kényelem csimborasszójának számított, ha az ember távirányítóval, egy pittyentéssel tudta nyitni a kerti és a garázskaput. A modern ember azonban már ezt is az okostelefonjáról intézi.

A mobilfizetés forradalma?

2014. 12. 05.
A nemrég debütált új iPhone készülékek legnagyobb vívmánya valójában nem a készülék, hanem az új szolgáltatás, az Apple Pay bevezetése. Nfc alapú fizetéssel már sokan próbálkoztak, a legtöbb okostelefonban van is ilyen chip, de a funkciót még csak kevés helyen lehet kihasználni.

Zökkenőmentes partnerváltás

2014. 12. 10.
Alapos előkészület után alig több mint három hónap alatt cserélte le korábbi informatikai üzemeltető partnerét Magyarország egyik legnagyobb energiaszolgáltatója.

Ultrahanggal működik az okos chip

2014. 12. 05.
Egy vezeték és elem nélküli készülék lehet az orvosi informatika következő nagy dobása. A prototípus már elkészült, működik is.