Hiába az okos autók, az intelligens közlekedés lassú térnyerése, túlzsúfolt nagyvárosi tereinkben egyre problémásabb parkolóhelyet találni. Egy dél-koreai technológia sokat segíthet.

Gőzerővel dolgozik az autóipar a parkolás teljes automatizálásán. Az Audi, a Nissan és a Volvo érdekes megoldásokkal állt elő, helykeresőik megfelelő – lényegében teljesen kontrollálható – körülmények között, például a parkoló wifi rendszerére kapcsolódva kifejezetten jól teljesítenek. Csakhogy a körülmények ritkán ideálisak, és a járműnek (és vezetőjének) egyedül kell boldogulnia idegen közegekben, amelyeket még nem szereltek fel az együttműködést biztosító infokommunikációs megoldásokkal. Ilyenkor értékelődik fel az autó különböző adatokat gyűjtő érzékelőinek a szerepe.

A szöuli Hanyang Egyetem két mérnöke, Jae Kyu Suhr és Ho Gi Jung erre a problémára találtak megoldást. Kutatásaikat a Hyundai támogatta.

 

-
 

 

Mint az élet

Biológiai modellből, az emberi szervezetből indultak ki. Ha például elveszítjük egyensúlyérzékünket, függőleges irányban már nem látunk olyan élesen, mint kellene. Több érzékszervünknek kellene szimultán jól teljesítenie ahhoz, hogy ne botoljunk meg vagy essünk el. Ugyanezen a koncepción alapul a két kutató rendszere. Több szenzor együttműködésével könnyebb parkolóhelyet találni, mintha csak ultrahangos vagy kép-, esetleg a jármű mozgását – utat, távolságot, kerékfordulatszámot stb. – mérő érzékelőből (odométerből), külön-külön jönnek a parkolásra vonatkozó adatok. Mivel a különböző szenzorok más-más módon és irányból látják ugyanazt a tárgyat, így a együttműködésük megvalósítása kifejezetten bonyolult feladat, amelyet Suhr és Jung bonyolult matematikai műveletekkel és nagy találékonysággal oldott meg.

A parkolóba érkező autó értelemszerűen jelzett parkolóhelyek és akadályok, például járművek keresésével kezdi. A kamerák és az ultrahangos érzékelők (elhelyezésük szerint) eltérő pontokat jeleznek. Az egyik lát valamit, a másik nem látja ugyanazt. Az egyik optimális parkolóhelynek látja, a másik nem. A rendszer viszont mindegyiket figyelembe veszi, a parkolóterület szerkezeti felosztásához az adott pontra – keretre – vonatkozó és rendelkezésére álló összes adatot feldolgozza. A változatos, nem ritkán szabálytalan mértani formákból von le következtetéseket, és tudja meg, hogy pontosan mit kell keresnie – leginkább a lépcsősen elosztott négyszögletes parkolóhelyek jellegzetes éleit.

Ezt követően az autó a következő jól látható és parkolásra alkalmasnak tűnő pont felé halad. Az eddigi számítások eredményeként lehetővé válik, hogy minden egyes érzékelő legalább néhány részletet jobban lásson, mint korábban. Mivel az odométer a jármű térbeli helyzetéről folyamatosan szolgáltat adatokat, a rendszer megállapítja az új látószöget, amivel rögtön frissíti is korábbi becsléseit. A szenzorok egyre hasznosabb adataival, a rendelkezésére álló információk állandó frissítésével nemcsak pontosabban dolgozik, hanem egyenetlen, nem teljesen lapos utakat is tud kezelni. Végül több üresen álló parkolóhelyet javasol a vezetőnek, aki érintőképernyőn választ közülük. Innentől kezdve az új technológia ugyanúgy működik, mint a parkolást segítő többi program.

 

Még nincs készen

Gyorsítja is a végrehajtást a feladatok egybevonása. Kimutatták, hogy az új rendszer 32 ezredmásodperc alatt végzi el ugyanazokat a számításokat, amelyekhez a csak kameraalapú technológiáknak 82 ms kell. A gyorsabb feldolgozás azt jelenti, hogy a szenzorfúzió valós időben is jól működik.

A fejlesztőknek sok problémát meg kell még oldaniuk. Technológiájuk sötétben, gyengén megvilágított, visszhangos földalatti parkolóházakban egyelőre nem működik. Dolgoznak rajta: új algoritmusokat fejlesztenek, speciális eszközöket, például nagyobb látótávolságú kamerákat próbálnak használni.

Egységes, minden napszakban működő megoldás helyett független, de egymást automatikusan váltó programokban gondolkoznak, amelyeket nappalra, éjszakára, szabad és zárt terekre, illetve ezek különböző kombinációira készítenek majd fel.

Cikk nyomtatása

Példamutató ökodizájn

2014. 12. 27.
A közelmúltban a spanyolországi Zamorában átadott, privát üzemeltetésű idősek otthonaként működő intézménynek – kiemelkedő építészeti értékének köszönhetően – hamar híre kelt. A mezőgazdasági övezetbe tökéletesen illeszkedő épület a fiatal, és máris szakmailag méltán elismert tehetségű madridi épít...

Szezám, tárulj!

2014. 12. 12.
Pár éve a kényelem csimborasszójának számított, ha az ember távirányítóval, egy pittyentéssel tudta nyitni a kerti és a garázskaput. A modern ember azonban már ezt is az okostelefonjáról intézi.

A mobilfizetés forradalma?

2014. 12. 05.
A nemrég debütált új iPhone készülékek legnagyobb vívmánya valójában nem a készülék, hanem az új szolgáltatás, az Apple Pay bevezetése. Nfc alapú fizetéssel már sokan próbálkoztak, a legtöbb okostelefonban van is ilyen chip, de a funkciót még csak kevés helyen lehet kihasználni.

Zökkenőmentes partnerváltás

2014. 12. 10.
Alapos előkészület után alig több mint három hónap alatt cserélte le korábbi informatikai üzemeltető partnerét Magyarország egyik legnagyobb energiaszolgáltatója.

Ultrahanggal működik az okos chip

2014. 12. 05.
Egy vezeték és elem nélküli készülék lehet az orvosi informatika következő nagy dobása. A prototípus már elkészült, működik is.