Két amerikai kutató kimutatta, hogy a világhálón körülbelül 114 millió tudományos publikáció érhető el, 24 százalékuk ráadásul ingyenesen.

Kutatómunkához, szakcikkek megírásához, vagy csak szimpla érdeklődésből gyakran keresünk hiteles tudományos dolgozatokat. Ha maximalisták vagyunk, rengeteg találatot kapunk. Ha pedig vizsgálódásunk tárgyát alaposan és mélységében is fel akarjuk dolgozni, napokat, heteket tölthetünk el a szakirodalom-szörföléssel. Eközben juthat eszünkbe, hogy ha egy adott témában ilyen irdatlan mennyiségű irományra bukkanunk, akkor összesen hány tudományos írás lehet a világhálón, és hányat olvashatunk el ingyen?

 

-
 

 

A munka

Hasonlóan járt Lee Giles, a Pennsylvania Egyetem tanára, a felsőoktatási intézet Rendszerkutatás Laboratóriumának igazgatója. Valamit könnyített a feladaton, hogy munkáját kizárólag angol nyelvű anyagokra redukálta. Ismerős terepen mozgott, hiszen főként keresőmotorok, digitális könyvtárak fejlesztésével, felépítésével foglalkozik. Fejlesztései a tudományos írásokhoz való könnyebb hozzáférést célozzák.

A „Tudományos dokumentumok száma a nyilvános weben” címen megjelent munkát Giles egyik doktoranduszával, Madian Khabsa-val jegyzi. Sajátja mellett két nagy felsőoktatási keresőmotort, a CitiSeer utódokként elkönyvelt, a világhálón ingyen letölthető, mindenféle tudományos anyagokkal dolgozó Google Scholart és a Microsoft Academic Search-öt használták hozzá. A pontosság kedvéért: tudományos dokumentumon újság- és konferenciacikket, disszertációt és szakdolgozatot, könyvet, technikai leírást és munkaanyagot ért a két tudós.

Kis történelem

Még a web hőskorában, 1997-ben többedmagával Lee Giles tervezte a főként számítástudományi anyagokkal dolgozó CiteSeer keresőt és digitális könyvtárat. A kereső kategóriájában elsőként használt automatikus idézetindexelő rendszert, amely lehetővé teszi, hogy vagy idézet, vagy dokumentum alapján keressünk anyagokat. A 2008-ban közzétett folytatás, a CitiSeerX eleinte szintén a számítástudományra összpontosított, azóta viszont más fontos területekre is (közgazdaságtanra, medicinára, fizikára stb.) kiterjesztették, így eleve sokkal több dokumentum gyűlik össze a digitális könyvtárban. Az eredetihez képest az új, nyílt forráskódú architektúra és intelligensebb algoritmusok jelentik a legfontosabb változást.

 

Az eredmény

A lényegében statisztikai módszerekkel dolgozó Giles és Khabsa végül arra jutott, hogy 114 millió angol nyelvű tudományos dokumentum érhető el online. Egy adalék: a Google szakkeresőjével közel 100 ezret találtak. Azt is kiszámolták, hogy 24 százalékuk, lényegében minden negyedik, azaz legalább 27 millió ingyen, bármilyen (díjmentes vagy pénzbe kerülő) előfizetés, regisztráció nélkül olvasható.

„Meglepett, milyen sok tudományos munkát digitalizáltak, és mennyihez juthatunk hozzá ingyen. Arról se feledkezzünk meg, hogy a becslésünk csak az angol nyelvű anyagokra vonatkozik. Vajon mennyi lehet más nyelveken, több vagy kevesebb, mint angolul?”, elmélkedik Giles, majd levonja a következtetést: bármilyen szakterület kutatói eleve jobban tudják kezelni a dokumentumokat, pontosabb munkát végeznek, ha tisztában vannak a weben lévő tudományos dolgozatok hozzávetőleges számával.

Az ingyenességnek kettős a jelentősége. Egyrészt a nyilvánosan, ingyen hozzáférhető dokumentumokat valószínűleg gyakrabban idézik, mint másokat, így a presztízsük is nagyobb lehet a kutatói közösségekben. Másrészt sok tudományos kutatást, különösen Európában, kormányok finanszíroznak, és általában ellenzik, ha a tanulmányok és más anyagok nem szerezhetők be könnyen és térítés nélkül.

Cikk nyomtatása

Példamutató ökodizájn

2014. 12. 27.
A közelmúltban a spanyolországi Zamorában átadott, privát üzemeltetésű idősek otthonaként működő intézménynek – kiemelkedő építészeti értékének köszönhetően – hamar híre kelt. A mezőgazdasági övezetbe tökéletesen illeszkedő épület a fiatal, és máris szakmailag méltán elismert tehetségű madridi épít...

Szezám, tárulj!

2014. 12. 12.
Pár éve a kényelem csimborasszójának számított, ha az ember távirányítóval, egy pittyentéssel tudta nyitni a kerti és a garázskaput. A modern ember azonban már ezt is az okostelefonjáról intézi.

A mobilfizetés forradalma?

2014. 12. 05.
A nemrég debütált új iPhone készülékek legnagyobb vívmánya valójában nem a készülék, hanem az új szolgáltatás, az Apple Pay bevezetése. Nfc alapú fizetéssel már sokan próbálkoztak, a legtöbb okostelefonban van is ilyen chip, de a funkciót még csak kevés helyen lehet kihasználni.

Zökkenőmentes partnerváltás

2014. 12. 10.
Alapos előkészület után alig több mint három hónap alatt cserélte le korábbi informatikai üzemeltető partnerét Magyarország egyik legnagyobb energiaszolgáltatója.

Ultrahanggal működik az okos chip

2014. 12. 05.
Egy vezeték és elem nélküli készülék lehet az orvosi informatika következő nagy dobása. A prototípus már elkészült, működik is.