A termőföld a válság egyik legbiztosabb befektetése, hiszen értéke, bármilyen
más befektetési instrumentumétól eltérően, a világgazdaság hanyatlása óta is folyamatosan
emelkedő trendet mutat. Hozama az értéknövekedésből és a haszonbérbeadásból évente
20–30 százalék körül alakul közép- és hosszú távon. Ráadásul a hektáronként átlagosan
egymillió forintos magyarországi földárak európai összehasonlításban igen alacsonyak.
Ezért is látnak benne sokan nagy lehetőséget, és minden bizonnyal a kormány új
földtörvénytervezete sem véletlenül formálódik a 2014-től várható piacliberalizáció
közeledtével.
Nem heverhet parlagon
|
A termőföldet a hatályos jogszabályok alapján művelési kötelezettség terheli.
Ha a tulajdonos nem maga végzi a hasznosítását, akkor haszonbérbe adja, ami az
értéknövekedésen felüli, tervezhető jövedelemhez is juttatja. A bérleti díj mértéke
éves szinten a vételár 3–6 százaléka körül alakul. Ráadásul, ha a szerződés időtartama
eléri az 5 évet, a bérleti díjból származó bevétel a jelenlegi jogszabályok szerint
adómentes.
|
|
Mivel a jövő nem a múlt meghosszabbítása, talány, hogy az új törvény pontosan
milyen hatással lesz az eddigi impozáns hozamokra – figyelmeztet Polyák László, a TiszaCash vezérigazgató-helyettese. A vevőkör szűkülése miatt a likviditás
nyilvánvalóan csökken, ám értékvesztéstől nem kell tartani, az árcsökkenés nem
indokolt, már csak a termőföld mezőgazdasági jövedelemtermelő képességét figyelembe
véve sem. A szakértő példaként Dániát említi: itt már száz éve kizárólag mezőgazdasági
gazdálkodók vásárolhatnak termőföldet, az árak mégis akár hétszer magasabbak lehetnek,
mint Magyarországon.
Jelöletlen határok
A termőföld a gazdaság általános állapotától függetlenül jó befektetés, földrajzi
elhelyezkedése sem meghatározó, hiszen nem maga a pénzügyi befektető gazdálkodik
rajta. Vásárlásnál sokkal inkább a megfelelő ár-érték arányt érdemes szem előtt
tartani. Ilyen szempontból manapság leginkább Kelet-Magyarországon lehet megfelelő
földterületekhez jutni.

Polyák László, TiszaCash
Megfelelő szakértelem nélkül nem célszerű földbefektetésbe fogni. A laikus már
akkor elakadhat, amikor meg szeretné tekinteni a kiszemelt ingatlant. Ahhoz, hogy
megtalálja, helyismeretre, terepjáróra, speciális térképekre és pontos koordinátákra
van szüksége – magyarázza Polyák László. A kataszteri határok ugyanis nincsenek
felfestve a földeken. Ekkor szakember közreműködését kell igénybe venni, és célszerű
legalább 10–15 hektárt vásárolni. Ekkora az a birtok, amely a későbbiekben megfelelően
hasznosítható.
Érdemes továbbá tudni, hogy a tulajdonosváltással a létező mezőgazdasági haszonbérlet
nem szűnik meg, tehát a földvásárló általában bérlőt is „örököl”. Amikor a haszonbérleti
szerződés lejár, akkor is ajánlatos szakértőt igénybe venni az új megkötéséhez.
Ellophatatlan érték
A termőföldvásárlás közép- és hosszú távon kiemelten biztonságos befektetés,
hiszen egy magától megújulni képes eszközről van szó, amely közhiteles nyilvántartásban
szerepel a befektető nevén, ráadásul ellophatatlan.
Érdemes addig vásárolni, amíg van rá lehetőség. Az új földtörvény ugyanis a hatálybalépéséig
kialakult állapotokat nem érinti.
Már nincs vita
|
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint az új jogszabály 1100 éves
vitának vet véget. Szerinte a termőföld nemzeti kincs, és a törvény biztosítja,
hogy a jövőben csak magyar földművesek vásárolhassanak, illetve csak magyar gazdálkodók
bérelhessenek termőföldet. Nem vásárolhatnak majd földet ingatlan-befektetők,
magyar és külföldi spekulánsok, valamint azok a nagybirtokosok sem, akiknek már
sok van. A tárcavezető ígérete szerint a zsebszerződésesek sem válhatnak tulajdonossá.
|
|