
Lajos Éva, Budai Egészségközpont
Már Magyarországon is egyre több vállalat ismeri fel, hogy a munkatársak
egészségének megőrzésével növelheti hatékonyságát. „A munkahelyi
egészségfejlesztési program pozitív hatása statisztikailag is igazolható: a
rendszeres szűrővizsgálatok akár harmadával csökkenthetik a munkatársak
táppénzen töltött napjainak számát, valamint lehetővé teszik, hogy időben
kiszűrhetők legyenek a súlyos betegségek” – meséli
Lajos Éva, a Budai Egészségközpont
orvosigazgatója, a szűrővizsgálati program vezetője. Évente közel ezer közép-
és felsővezető látogatja a programot.
Top-menedzserbetegségek
A mozgásszegény életmód, az ülőfoglalkozás, a pszichés stressz mind olyan
tényezők, melyek növelik bizonyos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Az
elváltozások kialakulásának esélye az életkorral párhuzamosan is nő, így
különösen ajánlott a rendszeres szűrővizsgálat a negyven év feletti
korosztálynak. „A leggyakoribb menedzserbetegségek az emésztőrendszer, a szem,
illetve a táplálkozási és más anyagcsere betegségek csoportjába tartoznak.
Gyakran találkozunk a bőr jóindulatú elváltozásaival, az anyajegyekkel, de
magas számban fordul elő lúdtalp, elhízás, vérzsír-rendellenesség. A magas
vérnyomás kiemelt szereplő; különösen komplex problémát jelent, ha túlsúllyal
vagy emelkedett vércukor- és vérzsírértékkel párosul, amelyekkel időben kell
megküzdenie egy vezetőnek.”
A jó menedzserszűrés ismérvei
A megfelelően összeállított menedzserszűrés egyfajta primer prevenció,
segít időben felfedezni az elváltozásokat, megelőzni a betegségeket és
szövődményeket. Hatékonyságát növeli, ha legalább évente egyszer megismétlik.
Egy átfogó szűrővizsgálati program kiterjed a szív- és érrendszer, a
mozgásszervek, a fog- és szájbetegségek, a gyomor- és emésztőszervek
megbetegedéseire, valamint az onkológia egyéb aspektusaira is. A szakorvosi
vélemények és a diagnosztikai vizsgálatok alapján a menedzserszűrést az
egészségi állapot értékelése zárja. Az egészségmegőrzés azonban itt nem ér
véget, hiszen kóros állapot megállapítása esetén az ügyfél feladata, hogy
változtasson életmódján, étkezési, testmozgási szokásain, vagy kóros állapot
gyanúja esetén elinduljon a további kivizsgálás, kezelésbevétel vagy gondozás
irányába.
Felmérés az irodai egészségi
kozkázatokról
|
Közel 4700 fő
szűrése alapján készített felmérést a Budai Egészségközpont néhány éve az
irodai munkavállalók egészségi állapotáról. A résztvevők több mint 90 százaléka
tölti munkaideje nagy részét számítógép előtt. Saját bevallásuk szerint a
legnagyobb ergonómiai, fizikai kockázatot a zsúfolt és rosszul kialakított
terek, az ülőmunka, a nem megfelelő megvilágítás, a klímaberendezés és a
huzathatás, valamint a botlásveszély okozza.
Ezek a
kockázati tényezők vezetnek később nyak-, váll- és hátfájdalmakhoz,
fejfájáshoz, alvászavarokhoz, fáradtsághoz, csuklófájdalomhoz vagy emésztési
panaszokhoz. A mozgásszervi eltérések pedig nemcsak személyes, hanem
munkáltatói szemmel nézve is kiemelt jelentőséggel bírnak, ugyanis a betegállományban
töltött időt nagymértékben ezek az egészségügyi problémák okozzák.
A
pszichoszociális felmérés során leggyakrabban az időkényszerre, a túlzott
felelősségre, a túlterheltségre, a felülről jövő kevés információra és
támogatásra, a kevés rekreációs időre, valamint a megfelelő étkezési lehetőség
hiányára panaszkodtak a munkavállalók.
|
|