Egy-egy nagy Google- vagy Facebook-adatközpont helyének kiválasztásában
mind nagyobb hangsúlyt kap az energiaellátás kérdése. Ezek a cégek oda
telepítik adatközpontjaikat, ahol viszonylag olcsón áll rendelkezésre (a
lehetőleg minél zöldebb) villamos energia. Nem is csoda: a hatalmas
létesítmények több tucat megawatt energiát igényelnek. Ebből aztán könnyen
lehetne azt a következtetést levonni, hogy a nagy adatközpontok és az általuk
kínált felhőszolgáltatások felelősek azért, hogy az informatika a világ
villamosenergia-fogyasztásának egyre nagyobb, és folyamatosan növekvő
hányadáért felelős.
(A „nagyobb hányad” nem egészen 2 – kettő –
százalék… – a szerk.)
Mennyi az annyi?
A szakértők azért sejtették, hogy ez nem így van. Számos tanulmány közölt
már különféle számokat arról, hogy a vállalatok milyen mértékben csökkenthetik
energiaszámláikat a felhőszolgáltatások igénybevételével és saját szervereik
kiváltásával. Egy 2011-es vizsgálat – amelyet az AT&T megbízásából végzett
el a Verdantix – 12,3 milliárd dollárra tette a lehetséges megtakarítást; egy
másik tanulmány 2020-ig 38 százalékkal gondolta csökkenthetőnek a világ
adatközpontjainak energiafelhasználását a számítási felhő révén; a Microsoft
pedig úgy találta, hogy a nagyobb cégeknél 30, a kisebb, kevésbé
energiahatékonyaknál pedig akár 90 százalékkal is csökkentheti a felhő az
üvegház hatású gázok kibocsátását.
Ezeket az eredményeket nem csak azért kell(ett) némi szkepticizmussal
fogadni, mert olyan cégek szponzorálták őket, amelyek maguk is érdekeltek a
felhőszolgáltatásokban. A felhők kínálta energiamegtakarítás kiszámolása nem
könnyű, hiszen tömérdek bonyolult változót kell figyelembe venni. Az egyes
tanulmányok összehasonlítása sem magától értetődő, hiszen általában más
módszertan szerint készülnek, más-más területre vonatkoznak, ráadásul a
technológia is olyan gyorsan változik, hogy a pár évvel korábbi eredmények nem
mindig állják meg a helyüket.
A tanulmány
|
A Google által szponzorált tanulmány azt vizsgálta, hogy mennyi energiát
lehetne megtakarítani, ha az amerikai vállalkozások a felhőből vennék igénybe
az elektronikus levelezést, a crm-szoftvereket, illetve a szokványos irodai (productivity)
alkalmazásokat. A számítások szerint ezzel évente 87 százalékkal lehetne
csökkenteni az amerikai it-szektor áramfogyasztását – a megtakarításból fedezni
lehetne Los Angeles egyévnyi teljes áramellátását.
|
|
Valós számítások
Most viszont egy új felmérés tudományos igénnyel állt neki a kérdésnek. A
Google (szintén érdekelt a felhőszolgáltatásokban! – a szerk.) megbízásából a Lawrence
Berkeley National Lab és a Northwestern University nem csupán számításokat
végzett (Lásd a keretet!), hanem kidolgozott egy olyan, általános érvényűnek
szánt, szabadon hozzáférhető modellt is, amely a mások által végzett további
számítások alapjául is szolgálhat.
A CLEER (Cloud Energy and Emissions Research) modell igyekszik számba venni
a villamos energia minden informatikai végfelhasználóját; dokumentált számítási
módszereket és adatforrásokat alkalmaz; illetve nyitva áll a bíráló és a
továbbfejlesztést célzó javaslatokra. A modell kellőképpen rugalmas ahhoz, hogy
alkalmazni lehessen különféle adatközpontokra, beleértve a kis, helyi
szervertermektől kezdve egészen a nagy, felhő-adatközpontokig, és azokon belül
természetesen nemcsak a szerverek, hanem a kiegészítő rendszerek
energiafogyasztásának meghatározására is. Ennek révén lehetővé válik a meglévő
adatközpont és az ugyanazon szolgáltatást kínáló, felhő alapú rendszer
energiaigényének reális összehasonlítása.
Mivel a modell nyílt, ezt az összehasonlítást a vállalatok maguk is el
tudják végezni. Az informatikai vezetőknek meg kell adniuk bizonyos adatokat,
illetve ki kell választaniuk bizonyos lehetőségeket (szolgáltatás fajtája,
adatközpont és szerverek típusa, régió, egyebek), és máris láthatják, hogy
mennyit spórolnának az energián, ha felhőből vennék igénybe az adott szolgáltatást.