A
megtakarítási módozatok megtalálásában segíthetnek az
energetikai auditok, amelyeket számtalan független szakértő cég
mellett már egyes villamosenergia-szolgáltatók is kínálnak. Mint
a tevékenység neve is mutatja, ez a vállalkozás teljes
energetikai átvizsgálását jelenti. A szigetelések és a
nyílászárók állapotának ellenőrzésével feltárhatók az
esetleges hőveszteségek is.
Minden
részletre kiterjedően
Sok
más audithoz hasonlóan az energia-audit sem a műszaki
vizsgálatokkal kezdődik, hanem – egy értekezlettel. Ezen az
auditorok a megbízó üzemeltetési szakembereivel átnézik a
létesítmény működését, az energiarendszerek specifikációit,
az üzemeltetési és karbantartási eljárásokat, illetve minden
más releváns témát. Csak ezek alapján lehet meghatározni a
várható költségeket is, hiszen ez tipikusan olyan szolgáltatás,
amire lehetetlen egységárat meghatározni.
A
következő lépésben az auditorok átnézik a létesítmény
műszaki rendszereinek dokumentumait, illetve az elmúlt időszak
(egy–három év) közüzemi számláit. Utóbbiakból kiderülhet a
tényleges energiahasználat, az energiaigény és a számlázott
árstruktúra. Mindezek után következhet a tényleges vizsgálat.
Ennek során a szakemberek megvizsgálják a felmérésbe bevont
szerkezeti, világítástechnikai, mechanikus, villamos és egyéb
energiafogyasztók állapotát és működését, megkeresik az
esetleges hibákat. A felmérések és elemzések eredményeképpen
előáll a jelentés, amely értékeli a jelenlegi rendszert,
kimutatja a legnagyobb megtakarítási lehetőségeket, és ezekhez
bekerülési és megtérülési számításokat végez.
Nyilvánvaló,
hogy egy energetikai audit során megállapítható, hogy mennyit
spórolhatna az intézmény a nyílászárók korszerűsítésével,
a világítótestek cseréjével vagy éppen az épület(ek) külső
szigetelésével. A villamos energia felhasználásával kapcsolatban
azonban van két olyan terület, amely szintén sok pénzt vihet el,
mégis általában kevés figyelmet fordítanak rá.
Csak
amennyi kell
Az
egyik ilyen csupán az energiafelhasználás alaposabb átgondolását
igényli: ez a lekötött teljesítmények optimalizálása. A
nagyfogyasztóknak ugyanis több-kevesebb pontossággal előre meg
kell mondaniuk, hogy mikor mennyi energiát használnak fel. Ha ezt a
mennyiséget a fogyasztás várhatóan meghaladja, akkor évente
háromszor, legfeljebb egy hónapos időtartamra a cég kérhet
teljesítménytúllépést. Viszont már ezért is magasabb díjat
kell fizetni, a nem engedélyezett túllépés pedig kimondottan
sokba kerül.
Éppen
ezért az audit során a szakértők átnézik, hogy a szerződésekben
foglalt teljesítmény-lekötés és a valós igények mennyire
térnek el egymástól. A kettőt minél inkább közelíteni kell
egymáshoz, és ha nem egyenletesen oszlik el az éves
teljesítményigény, az optimalizálás gondos számításokat, a
múltbeli adatok és a várható felhasználás alapos elemzését
igényli. Előfordulhat olyan helyzet is, hogy a rövid időre
megnövekvő felhasználás mellett még a túlfizetési díj
megfizetése is kevesebbe kerül, mint ha a cég hosszú időre
szerződne magas teljesítményre.
Kezelni
a meddőséget
Egy
másik költségnövelő tényező már műszaki okokra vezethető
vissza. Ez az úgynevezett meddő teljesítmény, amely akkor
keletkezik, ha az áram és a feszültség között fáziseltolódás
mutatkozik. A meddő teljesítmény terheli a hálózatot, hasznot
nem hajt, de ettől még rendszerhasználati díjat kell utána
fizetni, így mindenképpen törekedni kell a kompenzálására.
Különösen
gyakori a jelenség azoknál a vállalatoknál, ahol sok a
villanymotor által működtetett (induktív) fogyasztó: nagyobb
klímarendszerek, futószalagok, ventilátorok, elszívó
berendezések. A meddő teljesítmény egy néhány százezer
forintos beruházást jelentő fázisjavítással általában
egyszerűen csökkenthető, egy-két éven belül meg is térülhet.