A megtakarítási módozatok megtalálásában segíthetnek az energetikai auditok, amelyeket számtalan független szakértő cég mellett már egyes villamosenergia-szolgáltatók is kínálnak. Mint a tevékenység neve is mutatja, ez a vállalkozás teljes energetikai átvizsgálását jelenti. A szigetelések és a nyílászárók állapotának ellenőrzésével feltárhatók az esetleges hőveszteségek is.

 

 

Minden részletre kiterjedően

Sok más audithoz hasonlóan az energia-audit sem a műszaki vizsgálatokkal kezdődik, hanem – egy értekezlettel. Ezen az auditorok a megbízó üzemeltetési szakembereivel átnézik a létesítmény működését, az energiarendszerek specifikációit, az üzemeltetési és karbantartási eljárásokat, illetve minden más releváns témát. Csak ezek alapján lehet meghatározni a várható költségeket is, hiszen ez tipikusan olyan szolgáltatás, amire lehetetlen egységárat meghatározni.

A következő lépésben az auditorok átnézik a létesítmény műszaki rendszereinek dokumentumait, illetve az elmúlt időszak (egy–három év) közüzemi számláit. Utóbbiakból kiderülhet a tényleges energiahasználat, az energiaigény és a számlázott árstruktúra. Mindezek után következhet a tényleges vizsgálat. Ennek során a szakemberek megvizsgálják a felmérésbe bevont szerkezeti, világítástechnikai, mechanikus, villamos és egyéb energiafogyasztók állapotát és működését, megkeresik az esetleges hibákat. A felmérések és elemzések eredményeképpen előáll a jelentés, amely értékeli a jelenlegi rendszert, kimutatja a legnagyobb megtakarítási lehetőségeket, és ezekhez bekerülési és megtérülési számításokat végez.

Nyilvánvaló, hogy egy energetikai audit során megállapítható, hogy mennyit spórolhatna az intézmény a nyílászárók korszerűsítésével, a világítótestek cseréjével vagy éppen az épület(ek) külső szigetelésével. A villamos energia felhasználásával kapcsolatban azonban van két olyan terület, amely szintén sok pénzt vihet el, mégis általában kevés figyelmet fordítanak rá.

Csak amennyi kell

Az egyik ilyen csupán az energiafelhasználás alaposabb átgondolását igényli: ez a lekötött teljesítmények optimalizálása. A nagyfogyasztóknak ugyanis több-kevesebb pontossággal előre meg kell mondaniuk, hogy mikor mennyi energiát használnak fel. Ha ezt a mennyiséget a fogyasztás várhatóan meghaladja, akkor évente háromszor, legfeljebb egy hónapos időtartamra a cég kérhet teljesítménytúllépést. Viszont már ezért is magasabb díjat kell fizetni, a nem engedélyezett túllépés pedig kimondottan sokba kerül.

Éppen ezért az audit során a szakértők átnézik, hogy a szerződésekben foglalt teljesítmény-lekötés és a valós igények mennyire térnek el egymástól. A kettőt minél inkább közelíteni kell egymáshoz, és ha nem egyenletesen oszlik el az éves teljesítményigény, az optimalizálás gondos számításokat, a múltbeli adatok és a várható felhasználás alapos elemzését igényli. Előfordulhat olyan helyzet is, hogy a rövid időre megnövekvő felhasználás mellett még a túlfizetési díj megfizetése is kevesebbe kerül, mint ha a cég hosszú időre szerződne magas teljesítményre.

Kezelni a meddőséget

Egy másik költségnövelő tényező már műszaki okokra vezethető vissza. Ez az úgynevezett meddő teljesítmény, amely akkor keletkezik, ha az áram és a feszültség között fáziseltolódás mutatkozik. A meddő teljesítmény terheli a hálózatot, hasznot nem hajt, de ettől még rendszerhasználati díjat kell utána fizetni, így mindenképpen törekedni kell a kompenzálására.

Különösen gyakori a jelenség azoknál a vállalatoknál, ahol sok a villanymotor által működtetett (induktív) fogyasztó: nagyobb klímarendszerek, futószalagok, ventilátorok, elszívó berendezések. A meddő teljesítmény egy néhány százezer forintos beruházást jelentő fázisjavítással általában egyszerűen csökkenthető, egy-két éven belül meg is térülhet.