A megújuló energiaforrások között egyre nagyobb jelentőségre tehet szert a biomassza. Sokféle felhasználási módja lehetséges, és bár messzire nem nagyon érdemes szállítani, jól jöhet a helyi igények kielégítésében.

Talán kevesen gondolnák, de az olaj, a szén és a földgáz után globálisan a negyedik legnagyobb energiaforrás a biomassza, vagyis a különböző eredetű szerves anyagok. Ahogy „Az Áram Ára” szakblog írja, ebből a forrásból 55 milliárd gigajoule energiát termeltek szerte a világon 2012-ben. Nagy részét azonban a fejlődő országokban, igen kevéssé hatékony módon tették: tűzifát, állati trágyát, faszenet és egyén, a közvetlen környezetben fellelhető anyagokat égettek el, többnyire fűtésre és főzésre.

-
 

Hő, áram, üzemanyag

A fejlett államokban háromféle biomassza-kategóriáját különböztetnek meg. A legfontosabb a növényi eredetű, amely megint csak többféle lehet: mezőgazdasági termények melléktermékei és hulladékai (kukorica-, napraforgó-, repce-szár, szalma); fafeldolgozási hulladék (fanyesedék, forgács, fűrészpor); illetve a kimondottan energetikai célra termesztett növények (fűfélék, fák). A második nagy kategória az állati eredetű biomassza (állatfeldolgozási melléktermékek), a harmadik pedig a vegyes (trágya, kommunális hulladék).

Hasznosítási módjuk is többféle lehet. Közvetlen elégetéssel hő- és villamos energia termelésére használható; a közvetlenül el nem éghető anyagokat levegő kizárásával erjesztve biogáz nyerhető, amely megint csak felhasználható hő- és áramtermelésre; végül pedig levegő jelenlétében erjesztve üzemanyagként hasznosítható biodízel állítható elő. A hatékonyan felhasznált, modern biomassza 18,5 milliárd gigajoule energiát termelt a világon, ami a primer energiaforrások 3-4 százalékát teszik ki.

A különféle biomassza alapú energiahordozókból az utóbbi években megnőtt a kereslet a fapellet iránt (a globális termelés felét egyébként Európa adja). Terjed a biogáz is, amelyet a fejlett országokban elsősorban kapcsolt erőművekben alkalmaznak. A „bioáram” a világ áramtermelésének 1,4 százalékát teszi ki; a legnagyobb termelők az USA, Németország és Brazília. Valamelyest növekedett a folyékony bioüzemanyagok (biodízel, -etanol) világpiaca is, de itt a növekedés lelassult, mert emelkedett a felhasználható alapanyagok (elsősorban a kukorica) ára.

Előnyök és hátrányok

Számos előny kínál a biomassza alapú energiatermelés, de hasznosítása során kell kötni némi kompromisszumot is. Először is, megújuló energiaforrásnak számít, hiszen az eltüzelt, felhasznált növények helyére újabbak ültethetők, gyakorlatilag a végtelenségig. Nem növeli a környezet szennyezését sem (szénsemleges energiaforrás): bár az elégetése során kerül szén-dioxid a levegőbe, de ez nem több, mint amennyit a növény az élete során a levegőből megkötött. Végül pedig nem elhanyagolható a helyi gazdaságra gyakorolt hatása sem: felvevőpiacot jelenthet olyan melléktermékek, hulladékok számára, amelyet egyébként nem hasznosítanának: minden bizonnyal jobban jár a gazda, ha az erőműnek adja el a kukoricaszárat, mintha egyszerűen beszántaná.

Az utóbbi tényező viszont rámutat a biomassza alapú energiatermelés egyik hátrányára is. Mivel ezek az anyagok alacsony energiasűrűségűek, nagy tömegben kell felhasználni őket. Szállításuk viszont csak viszonylag szűk körön belül éri meg, különben nem csak az áruk emelkedik meg jelentősen, hanem a szállítás széndioxid-kibocsátása is lenullázza a környezeti előnyöket.

Egy másik hátránya – ami Magyarországon még nem, de globálisan már megmutatkozott –, hogy az energetikailag hasznosítható növények iránti kereslet felhajthatja az élelmiszerárakat. Ha az erőmű többet ad a kukoricáért, akkor a farmer neki fogja eladni, nem az élelmiszer-feldolgozónak; másrészt az energiatermelő növények termesztése sok esetben ugyanazokon a területeken történik, ahol az élelmiszernövényeké.

Magyarországon is több biomassza erőmű működik: többségüket széntüzelésűről állították át vegyes tüzelésűre, de vannak köztük olyanok is, amelyeket kimondottan biomasszára terveztek.

Cikk nyomtatása

Példamutató ökodizájn

2014. 12. 27.
A közelmúltban a spanyolországi Zamorában átadott, privát üzemeltetésű idősek otthonaként működő intézménynek – kiemelkedő építészeti értékének köszönhetően – hamar híre kelt. A mezőgazdasági övezetbe tökéletesen illeszkedő épület a fiatal, és máris szakmailag méltán elismert tehetségű madridi épít...

Szezám, tárulj!

2014. 12. 12.
Pár éve a kényelem csimborasszójának számított, ha az ember távirányítóval, egy pittyentéssel tudta nyitni a kerti és a garázskaput. A modern ember azonban már ezt is az okostelefonjáról intézi.

A mobilfizetés forradalma?

2014. 12. 05.
A nemrég debütált új iPhone készülékek legnagyobb vívmánya valójában nem a készülék, hanem az új szolgáltatás, az Apple Pay bevezetése. Nfc alapú fizetéssel már sokan próbálkoztak, a legtöbb okostelefonban van is ilyen chip, de a funkciót még csak kevés helyen lehet kihasználni.

Zökkenőmentes partnerváltás

2014. 12. 10.
Alapos előkészület után alig több mint három hónap alatt cserélte le korábbi informatikai üzemeltető partnerét Magyarország egyik legnagyobb energiaszolgáltatója.

Ultrahanggal működik az okos chip

2014. 12. 05.
Egy vezeték és elem nélküli készülék lehet az orvosi informatika következő nagy dobása. A prototípus már elkészült, működik is.