Az elektromos autók környezetbarát jellege leginkább attól függ, hogy mennyire tiszta módszerekkel megtermelt áram hajtja.

Végre megmenti a Földet a károsanyag-kibocsátástól, vagy legalábbis érdemben csökkenti azt. Humbug az egész, több környezeti kárral jár a használata, mint a hagyományos autóké, hiszen a gyártása során több káros anyag kerül a környezetbe, ráadásul az általa felhasznált elektromosságnak is megvan a maga ökológiai lábnyoma. Két, homlokegyenest ellenkező vélemény az elektromos autókról, legyenek azok hibridek vagy hálózatról tölthetők. Az igazság, mint oly sokszor, most is valahol félúton található.

-
 

Mennyi az autó?

Ahhoz, hogy eldönthessük, hogy ebben a vitában kinek van igaza – illetve pontosabban: kinek mennyire van igaza –, több tényezőt kell egyszerre figyelembe venni.

Az egyik első szempont rögtön az, hogy a járművek milyen mértékben felelősek az üvegházhatású és egyéb módokon káros anyagok (széndioxid, kéndioxid, nitrogén oxidok) kibocsátásáért. (Értelemszerűen itt most a személykocsikra kell gondolni, hiszen egyelőre elsősorban azoknak vannak elektromos alternatíváik.) Ez megint csak számos tényezőtől függ, például az autók számától és az egyéb szennyező forrásoktól.

Egy új kutatás szerint az erősen motorizált, és az elektromosságot meglehetősen vegyesen előállító Egyesült Államokban ez 20 százalékot tesz ki; az arányaiban kevesebb autót használó, viszont a széntüzelésű erőművekre nagymértékben támaszkodó Indiában vagy Kínában alighanem még kisebb az arány. Ebből adódóan ott kisebb javulás érhető el még akkor is, ha minden személyautót elektromossá tesznek.

Egyéb szempontok

A környezetvédelmen túl természetesen egyéb szempontok is szerepet játszhatnak abban, hogy érdemes-e elektromos autóra váltani. Még ha a teljes kibocsátás nem is csökken olyan nagy mértékben, a városok levegője mindenképpen tisztább lehet. Az elektromos autó töltése is olcsóbb lehet, mint üzemanyagot vásárolni: ártól és kedvezményektől függően 50-75 százalékos megtakarítás is elérhető.

Tiszta az az áram?

A következő, és talán legfontosabb szempont az, hogy mennyire „tiszta” árammal töltjük fel az elektromos autónkat. A Shrink That Footprint független kutatószervezet több tucatnyi országban vizsgálta meg, hogy egy átlagos, a Nissa Leaf-hez hasonló elektromos autó hálózati áramról való működtetése mekkora széndioxid-kibocsátással jár. (A gyártás során keletkezett kibocsátást egységesen 70 gramm CO2-nek számolták kilométerenként.)

Az eredmények között óriási eltéréseket tapasztaltak. A legjobban azok az országok teljesítettek, 70-100 gramm/kilométeres kibocsátással, ahol tiszta energiaforrásokat használtak áramtermelésre: Paraguay, Norvégia (vízerőművek), Izland (geotermikus energia), Franciaország (atomerőművek). A sor végén azok az országok kullogtak, ahol az áramtermelésben még mindig a szénerőművek viszik a prímet (India, Dél-Afrika, Ausztrália, Kína). Magyarország a második legjobb csoportba került ebben az összehasonlításban, 100-160 gramm/kilométerrel.

Ezekből az adatokból, illetve a hagyományos járművek kibocsátási számaiból azt is ki tudták kalkulálni, hogy az egyes országokban a környezetkárosítás szempontjából milyen fogyasztású jármű használatának felel meg egy elektromos autó vezetése. A sorrend itt is értelemszerűen ugyanaz, de a számok talán többet mondanak. Paraguayban egy elektromos autót vezetve annyi szennyeződés kerül a levegőbe, minta egy 1 liter/100 km fogyasztású hagyományos autó használnánk. A másik végletet India jelenti, a maga közel 12 literes fogyasztás-egyenértékével – vagyis itt és a hasonlóan „piszkos” áramot termelő többi országban kevésbé szennyezzük a környezetet egy alacsony fogyasztású benzines vagy dízel autóval, mint egy elektromos járművel. Magyarországról nem áll rendelkezésre pontos adat, de a csoport, amelybe besorolták, 2-4 literes fogyasztás-egyenértékkel rendelkezik.

Cikk nyomtatása

Példamutató ökodizájn

2014. 12. 27.
A közelmúltban a spanyolországi Zamorában átadott, privát üzemeltetésű idősek otthonaként működő intézménynek – kiemelkedő építészeti értékének köszönhetően – hamar híre kelt. A mezőgazdasági övezetbe tökéletesen illeszkedő épület a fiatal, és máris szakmailag méltán elismert tehetségű madridi épít...

Szezám, tárulj!

2014. 12. 12.
Pár éve a kényelem csimborasszójának számított, ha az ember távirányítóval, egy pittyentéssel tudta nyitni a kerti és a garázskaput. A modern ember azonban már ezt is az okostelefonjáról intézi.

A mobilfizetés forradalma?

2014. 12. 05.
A nemrég debütált új iPhone készülékek legnagyobb vívmánya valójában nem a készülék, hanem az új szolgáltatás, az Apple Pay bevezetése. Nfc alapú fizetéssel már sokan próbálkoztak, a legtöbb okostelefonban van is ilyen chip, de a funkciót még csak kevés helyen lehet kihasználni.

Zökkenőmentes partnerváltás

2014. 12. 10.
Alapos előkészület után alig több mint három hónap alatt cserélte le korábbi informatikai üzemeltető partnerét Magyarország egyik legnagyobb energiaszolgáltatója.

Ultrahanggal működik az okos chip

2014. 12. 05.
Egy vezeték és elem nélküli készülék lehet az orvosi informatika következő nagy dobása. A prototípus már elkészült, működik is.